A Társaság személyei

Elnök, szakosztályok

Dr. Parádi József elnök és a nyolc szakosztály

A tudományos társaságunk több szakosztályból áll. A szakosztályok nem adminisztratív szervezeti egységek, hanem tudományos alkotóműhelyként működnek. Ez az oldal a Társaság elnökét és a nyolc szakosztály vezetőit mutatja be kutatási területekkel, affiliációkkal és külső azonosítókkal.

1. Az elnök bemutatása

Dr. Parádi József CSc., nyugállományú rendőr ezredes, nyugalmazott főiskolai tanár

  • Kutatási területMagyarország határvédelme és határbiztonsága a polgári magyar állam időszakában (1867–1945), a Magyar Királyság rendvédelmi szerveinek szervezettörténeti fejlődése az 1867-es kiegyezéstől a második világháborúig, a polgári magyar állam rendvédelmi szervezeteinek humán viszonyai (1867-1945), az angolszász és a kontinentális rendvédelmi modellek, valamint azok hatása Magyarországra és a környező régiókra a XIX–XX. században.

Tudományos fokozatszerző disszertációk

  • ELTE-BTK „A dualista Magyarország határőrizete” (1984);
  • Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága (MTA TMB) „A két világháború közötti Magyar Királyság határőrizete” (1990).

Affiliációk, biográfia

  • a Szemere Bertalan -Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság alapító-alelnöke, majd elnöke 1991-től;
  • a Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774 és a Rendvédelem-történeti Hírlevél (Nuntiotones Historiae Praesidii Ordinis) HU-ISSN 1785-3257 EISSN 2560-0893 alapító-főszerkesztője;
  • „A magyar rendvédelem-történet öröksége” HU-ISSN 2062-8447, „A magyar rendvédelem-történet hagyatéka” HU-ISSN 2064-6728, „A magyar rendvédelem-történet forrásai” HU-ISSN 2560-0532, a „Magyar rendvédelem-történeti tanulmányok” HU-ISSN 2415-9875, a „Segédtudományok a magyar rendvédelem-történet szolgálatában” HU-ISSN 2064-5333 és a „Salutem” HU-ISSN 2416-2078 tudományos könyvsorozatok alapítója és sorozat-szerkesztője;
  • a „Magyar Rendvédelem-történeti tudományos konferencia-sorozat” és a „Magyar Közbiztonság-történeti tudományos szimpozion-sorozat” alapítója és szellemi mentora;
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola témavezető oktató 2015-2022;
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar oktató 2012-2015;
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék meghívott oktatója 2008-2012;
  • a Rendőrtiszti Főiskola oktatója 1984-2011.
Dr. Parádi József portréja
Dr. Parádi József, a Társaság alapítója és elnöke.
Dr. Parádi József fiatal tisztként 1984-ben
Dr. Parádi József 1984-ben

Rövid életrajz

Parádi József, CSc. nyugalmazott főiskolai tanár, a magyar rendvédelem történetének oktatásában és kutatásában meghatározó szerepet játszó személyiség. Középiskolai tanulmányait 1968-ban az óbudai Árpád Gimnáziumban fejezte be, majd 1972-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán szerzett tiszti oklevelet. 1978-ban politikatudományi mesterfokozatot szerzett az Eötvös Loránd Egyetemen (ELTE). Ugyancsak az ELTE-BTK-án védte meg disszertációját „A dualista Magyarország határőrizete” címmel 1984-ben. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának (MTA TMB) hivatalos eljárása keretében szerezte meg a hadtudtudományi kandidátusi fokozatát a két világháború között Magyar Királyság határőrizete témakörében (Csc). Mindkét fokozatszerző disszertációjának témakörében alapkutatásokat végzett.

Akadémiai pályafutása során jelentős változást hozott a rendfenntartás történetének megközelítésében: munkásságának hatására a szakterületnek az ideológiailag befolyásolt értelmezésekkel terhelt gyakorlata elmozdult a forrásalapú, kritikai történeti módszertan felé. Fő kutatási területei a Magyar Királyság rendfenntartó szerveinek szervezeti fejlődése és személyzeti viszonyai (1867–1945), valamint az angolszász és a kontinentális rendvédelmi modellek regionális hatása a XIX-XX. században. A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság (SZBMRTT, hivatalos bírósági nyilvántartási száma: 01-02-0003324) alapítója és elnöke, valamint számos folyóirat és könyvsorozat alapítója és főszerkesztője. Jelentős szerepet játszott a tehetséggondozásban, többek között doktori képzésben és témavezetői munkában mesteroktatóként végzett tevékenységével. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtörténeti Karának Magyar Jogtörténeti Tanszékén és a Rendőrtiszti Főiskolán nyugállományba vonulásáig a saját kutatási eredményein alapuló tantárgakat oktatott.

Nemzetközi és magyarországi szakmai és tudományos közösségekhez fűződő kapcsolatai

1. TEMPUS PHARE projektek (1998–2001)

Dr. Parádi József vezetésével valósult meg a magyar Belügyminisztérium oktatási főosztályának támogatásával a Rendőrtiszti Főiskola által elnyert TEMPUS PHARE INSTITUT BILDUNG JEP 13154-98 és 13165-98 „Az európai rendőrségek együttműködési tapasztalatai” és „A Schengeni Egyezmény tapasztalatainak oktatása” című projektek 1998-2001. Ezek a projektek alkották egyben az elmélet alapjait a Kelet-európai igényekhez igazított magyar határőrizet Nyugat-európai elvárásokhoz való visszavezetésének.

2. Osztrák és francia csendőrségtörténeti kapcsolatok

A néhai osztrák csendőrséggel Bundesgendarmerie és a Francia Nemzeti Csendőrség Történeti Szolgálatával Service historique de la Gendarmerie nationale – SHGN (útódszervezete 2005-től: Service historique de la Défense SHD) közös rendezvények tartásában kicsúcsosodó szakmai együttműködési kapcsolatokat hozott létre.

3. Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)

Kezdeményezésére szakmai tudományos együttműködés alakult ki az általa vezetett SZBMRTT és a magyar Nemzetbiztonsági Szakszolgálat NBSZ között, melynek eredményeként dr. Parádi József NBSZ személyi állományának utánpótlását biztosító képzés keretében mint oktató személyesen is részt vett, illetve a hivatástörténeti képzésnek a szervezeten belüli megerősíttését alapozta meg. Az együttműködés keretében közös tudományos rendezvényeket, illetve a szervezeten belüli hivatástörténeti kiállításokat hoztak létre, valamint több tudományos kötet közös publikálása valósult meg.

Ennek során jött létre az „1872 Anleitung zum Kundschatsdienste” című kötet kiadása. A 2014-es kiadás keletkezéstörténete önmagában is tanulságos. A kötet több szervezet együttműködésében jött létre — a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség és a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság közreműködésével —, és a sorozat-előszó explicit módon nevezi az Evidenzbürót az utódállamok felderítő szervezeteinek „anyaszervezetének”: az első világháborút követően több európai hírszerzés tapasztalati magva innen nőtt ki. Ez a genealógiai megfigyelés azt jelenti, hogy az itt kodifikált elvek nem regionális érdekességként, hanem az európai felderítő szakma közös örökségeként olvasandók — és hogy elvesztésük nem lokális, hanem kontinentális műveltségi veszteség volna. A kiadás előszava ennek megfelelően a szakmai emlékezet megőrzését jelöli meg célként: az utasítás annak a generációnak szól, amely már nem tudja ezt a tudást élő mestertől átvenni.

4. Hivatástörténeti társadalmi szervezetekkel kialakított kapcsolatok

4/1. Wiener Kriminalmuseum

Dr. Parádi József kezdeményezésére – tekintettel a közös múltra – közös rendezvényekben és programokban megvalósuló együttműködés alakult ki az szbmrtt és a mag. Harald Seyrl által vezetett bécsi Wiener Kriminalmuseummal, amely a Leopoldstadt történelmi negyedben, a Seifensiederhausban működik, és Ausztria egyik legrégebbi rendvédelem-történeti gyűjteménye.

4/2. Deutsche Gesellschaft für Polizeigeschichte

1994-ben, a korábbi évek szakmai kapcsolatát továbbfejlesztve, az újraegyesített Németországban működő Német Rendőrtörténeti Társasággal Deutsche Gesellschaft für Polizeigeschichte közös szakmai rendezvényeket eredményező együttműködést hozott létre.

4/3. MKCsBK (Hungarian Royal Gendarme Veterans Association)

Együttműködési megállapodás született az Egyesült Államokban bejegyzett, de valamennyi lakott kontinensre kiterjedő hatáskörrel működő MKCsBK (Hungarian Royal Gendarme Veterans Association) vezetésével. Az eredetileg az emigrációba kényszerült csendőrök szervezetéből — a néhai csendőrök létszámának csökkenésével — a testület történetének feltárásával foglalkozó szervezetté átalakuló MKCsBK honlapja egyedülálló részletességgel mutatja be a Magyar Királyi Csendőrség történetét. A honlap gyakorlatilag a testület történetével foglalkozó írásos dokumentumoknak a döntő többségét tartalmazó archívumként funkcionál, mely az általános érdeklődőkön kívül a témakörben a disszertációjuk és habilitációik védésére készülő kutatóknak levéltári színvonalon rendezett és jelentős részben máshol fel nem lelhető forrásbázist nyújt.

A fenti együttműködésekhez, szakmai projektekhez kapcsolódó nyilvánosan publikált források

  • Zachar József: A csendőrség a XIX. században. Első Nemzetközi Csendőrségtörténeti Kollokvium, Párizs, 2000. március 10–11. — Hadtörténelmi Közlemények, CXIV. évf. (2001) 1. sz. 203–209. p. HU-ISSN 2732-3676 · ISSN-L 0017-6540 · epa.oszk.hu/00000/00018/00016/08kronika.htm
  • Parádi József « Gendarmerie hongroise : naissance et fonctionnement (1881–1914) » — RGN, n° 202, 4e trim. 2002, pp. 109–114. In: Édouard Ebel – Benoît Haberbusch – Jean-Noël Luc: Bibliographie de l'histoire de la Gendarmerie Nationale. Párizs, 2025, CRGN–SHD–Centre d'histoire du XIXe siècle. 212 p. · force-publique.net — Bibliographie de l'histoire de la gendarmerie (2025)
  • Hegyaljai Mátyás: Bemutatkozik az Európai Rendvédelem-történeti Szövetség — Rendvédelem-történeti Hírlevél, XIII–XV. évf. (2006) 22–26. sz. 168–171. p. HU-ISSN 1785-3257 · epa.oszk.hu — RTH 13–15. évf. 22–26. sz. (PDF)

Kriptografikus azonosító

  • GPG kulcs2E0844B46B3AC477
  • GPG ujjlenyomat512A 10A6 83CD DAFA A00C BECF 2E08 44B4 6B3A C477

Intézményi igazgató / Aláírási jogosultság: Dr. József Parádi — ellenőrizve a keys.openpgp.org oldalon.

Kitüntetések, elismerések

2020.10.12.

Magyar Érdemrend lovagkeresztje (katonai tagozat)

A magyar rendvédelem-történet szakterületének kialakításában, valamint a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság létrejöttében vállalt jelentős szerepe elismeréseként.

Magyar Közlöny 2020. évi 232. szám, 7380. oldal · 495/2020. (X. 28.) KE határozat · KEH/04031-2/2020 · Magyar Közlöny online

2015.08.20.

Soron kívüli előléptetés nyugállományú rendőr ezredessé

Kimagasló szakmai tevékenysége elismeréseként soron kívül előléptették nyugállományú rendőr ezredessé.

BM-001/2874/2015 · Hivatalos Értesítő 2015. évi 44. szám · Hivatalos Értesítő online

2. Szakosztályok

A Társaság nyolc szakosztálya és vezetőik

A tudományos társaságunk több szakosztályból áll. A szakosztályok nem adminisztratív szervezeti egységek, hanem tudományos alkotóműhelyként működnek.

Dr. Parádi József portréja, a Csendőrség-történeti szakosztály vezetője

1. szakosztály

Csendőrség-történeti szakosztály

Vezetője: Dr. Parádi József Csc.

Szakosztálytitkár: Parádi Ákos

  • FokozatA hadtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.
  • Külső azonosítókMTMT: 10001154 · ORCID: 0000-0003-3368-2944 · Web of Science: QWB-5830-2026
  • Kutatási területMagyarország határvédelme és határbiztonsága a polgári magyar állam időszakában (1867–1945), a Magyar Királyság rendvédelmi szerveinek szervezettörténeti fejlődése az 1867-es kiegyezéstől a második világháborúig, a polgári magyar állam rendvédelmi szervezeteinek humán viszonyai (1867-1945), az angolszász és a kontinentális rendvédelmi modellek, valamint azok hatása Magyarországra és a környező régiókra a XIX–XX. században.

Affiliációk, biográfia

  • a Szemere Bertalan -Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság alapító-alelnöke, majd elnöke 1991-től;
  • a Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis) HU-ISSN 1216-6774 és a Rendvédelem-történeti Hírlevél (Nuntiotones Historiae Praesidii Ordinis) HU-ISSN 1785-3257 EISSN 2560-0893 alapító-főszerkesztője;
  • „A magyar rendvédelem-történet öröksége” HU-ISSN 2062-8447, „A magyar rendvédelem-történet hagyatéka” HU-ISSN 2064-6728, „A magyar rendvédelem-történet forrásai” HU-ISSN 2560-0532, a „Magyar rendvédelem-történeti tanulmányok” HU-ISSN 2415-9875, a „Segédtudományok a magyar rendvédelem-történet szolgálatában” HU-ISSN 2064-5333 és a „Salutem” HU-ISSN 2416-2078 tudományos könyvsorozatok alapítója és sorozat-szerkesztője;
  • a „Magyar Rendvédelem-történeti tudományos konferencia-sorozat” és a „Magyar Közbiztonság-történeti tudományos szimpozion-sorozat” alapítója és szellemi mentora;
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola témavezető oktató 2015-2022;
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar oktató 2012-2015;
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék meghívott oktatója 2008-2012;
  • a Rendőrtiszti Főiskola oktatója 1984-2011.

A szakosztály alapvetően az 1881-ben alapított és 1945-ben feloszlatott Magyar Királyi Csendőrség történetével foglalkozó szellemi alkotóközösség. Céljai a politikai prekoncepcióktól mentes, objektív történelemszemléleten nyugvó testülettörténet feldolgozása. A testület-történeti publikációk döntő többsége e szellemi műhely munkatársainak tollából kerül ki.

Dr. Mezey Barna portréja, a Fegyőr-történeti szakosztály vezetője

2. szakosztály

Fegyőr-történeti (büntetés-végrehajtási) szakosztály

Vezetője: Dr. Mezey Barna Dsc., prof.emeritus

Affiliációk, biográfia

  • a Szemere Bertalan -Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja 1992-től;
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék vezetője 1993-2023;
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja 2003-2008;
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora 2010-2017;
  • MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport ELTE / ÁJK tagja 2019-2023;
  • HUN-REN-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport ELTE / ÁJK tagja 2023-tól.

A szakosztály tagjai tárták fel a kiegyezéstől napjainkig terjedő magyar börtönügy történetét, melyet számos kiadványban publikáltak.

Dr. Kaiser Ferenc portréja, a Folyamőr-történeti szakosztály vezetője

3. szakosztály

Folyamőr-történeti szakosztály

Vezetője: Dr. Kaiser Ferenc PhD., a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense

A szakosztály a folyamőrség történetét kutatja, mely a központi hatalomnak alárendelt fegyveres őrtestületként a többi rendvédelmi testülethez viszonyítva későn – 1921-ben – keletkezett és csupán 1939-ig működött önálló tesstület formájában. Ekkor feladatkörét felosztották a rendvédelmi testsületek és a Magyar Királyi Honvédség között. Napjainkban is ilyen tevékenységi elosztással valósul meg Magyarországon a folyamok rendjének felügyelete.

Dr. Parádi József portréja, a Határőr szakosztály vezetője

4. szakosztály

Határőr szakosztály

Vezetője: Dr. Parádi József Csc.

  • FokozatLásd a csendőrségtörténeti szakosztálynál.
  • Külső azonosítókLásd a csendőrségtörténeti szakosztálynál.

A szakosztály a magyar határőrizeti szervek történetének a feltárását végzi. Ezen alkotóközösség tagjai tárták fel a szakterület döntő többségét. A szakosztály tagjai közül 8 fő 12 doktori disszertációt védett meg a magyar határőrizet-történet témakörében.

Tóth László portréja, a Koronaőrség-történeti szakosztály vezetője

5. szakosztály

Koronaőrség-történeti szakosztály

Vezetője: Tóth László nyá.ogy.vörgy.

  • Kutatási területA magyar Képviselőházi Őrség története.

Affiliációk, biográfia

  • Pályafutását a Katonai Főiskola elvégzése után a Magyar Honvédségnél kezdte, majd a Köztársasági Őrezredhez átkerülve magas rangú állami vezetők személyi biztosítását irányította.
  • A Rendőrtiszti Főiskola elvégzését követően a Képviselőházi Őrség alapítása történetének a feltárására tekintettel is került kinevezésre az Országgyűlési Őrség parancsnokává 2012-ben, ahonnan a 2022-ben vonult nyugállományba.

A Magyar Szent Korona a magyar közjogban Európa többi koronájához képest lényegesen tágabb és egyedi jellegű történettel, illetve közjogi felfogással rendelkezik. Ezért a koronaőrzés történetének is a megszokottnál lényegesen fontosabb a szerepe a magyar nemzet történetében. Ennek feltárásával foglalkozik a Koronaőrség-történeti szakosztály.

Dr. Hegedűs Ernő portréja, a Korona-, Képviselőház- és Testőrség-történeti szakosztály vezetője

6. szakosztály

Korona-, Képviselőház- és Testőrség-történeti szakosztály

Vezetője: Dr. Hegedűs Ernő PhD., honvéd mk. (műszaki) alezredes

  • FokozatA hadtudomány PhD. doktora.
  • Külső azonosítókMTMT: 10033923 · ORCID: 0000-0001-8457-5044
  • Kutatási területlégideszantok haditechnikai eszközeinek fejlődése, a fegyvernem története, légi szállítás technikai eszközeinek fejlődése és szerepe a hadviselésben, a belsőégésű hőerőgépek teljesítménynövelő eljárásai és emulziós üzemanyagai, repülőeszközök többfeladatúsága, VTOL és STOL repülőeszközök, UAV-k, haditechnika- hadiipar- repülés- és rendvédelem-történet, harckocsi technikatörténete és szerkezettana, légideszant-harcjárművek; haditechnikai kutatás-fejlesztés, katonai minőségbiztosítás, katonai-műszaki képzés, Multi Domain Operation és hibrid hadviselés illetve annak technikai eszközei.

Affiliációk, biográfia

  • a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság tagja és a társaság Korona-, Képviselőház- és Testőrség-történeti Szakosztályának vezetője;
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Haditechnikai tanszék adjunktus 2020-tól;
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Logisztikai Intézet, Haditechnikai Tanszék tanársegédje 2018-2019;
  • Magyar Honvédség Logisztikai Központ Kutatás-Fejlesztési, Tudományos és Szabványosítási Osztály, főmérnök főtisztje 2016-2018;
  • A Honvédelmi Minisztérium, Védelemgazdasági Hivatal Kutatás-fejlesztési, Minőségbiztosítási és Biztonsági Beruházási Igazgatóság, Kutatási Fejlesztési és Tudományos Osztály főmérnök főtisztje 2014-2016;
  • 2011–2014 a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, Haditechnikai Intézet, Kutatási Fejlesztési és Tudományos Osztály, főmérnök főtisztje 2011-2014.

A szakosztály a magyar parlamentarizmus történetének a részeként az országgyűlési őrségek történetét kutatja. A Társaság Korona-, Képviselőház- és Testőrség-történeti Szakosztályai – a rokon szakterületükből fakadóan – egymással szorosan együttműködve végzi feltáró munkáját.

7. szakosztály

Testőrség történeti szakosztály

Vezetője: Fazakas László Károly., nyá.r.alez.

  • Kutatási területA magyar testőrségek története.

Affiliációk, biográfia

  • Pályafutása során hivatásos rendőrtisztként a magyar Kormányőrségnél, majd utódszervezeténél a Köztársasági Őrezrednél teljesített testőrségi szolgálatot nyugállományba vonulásáig. Hivatás szeretetéből fakadóan kezdett foglalkozni a magyar testőrségek történetének kutatásával, melynek során számos új kutatási eredménnyel gazdagította a témakört.

A szakosztály a magyar testőrségek történetének a gondozásával foglalkozik. A szakosztály tagjai munkájának eredményeit számos rangos kiállításon tették közkinccsé, melyet többek között a Magyar Országgyűlés épületében és számos más magyar állami intézményekben mutattak be.

Zeidler Sándor portréja, az Egyenruha-, ékítmény- és rendfokozati rendszerek történeti szakosztály vezetője

8. szakosztály

Egyenruha-, ékítmény- és rendfokozati rendszerek történeti szakosztály

Vezetője: Zeidler Sándor

  • Kutatási területaz archontológia, diplomatica, epigráfia, fallerisztika, heraldika, ikonográfia, insigniológia, numizmatika, szfragisztika, vexillológia, történelmi segédtudományoknak a XIX-XX. századi magyar rendvédelemre alkalmazott változatát műveli, munkásságában az általa gondozott szakterület szakértője.

Affiliációk, biográfia

  • Zeidler Sándor kutató, gyűjtő és népszerűsítő tevékenységét csaknem fél évszázad óta végzi. A Művészeti Alap, jelenleg Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagjaként számos színházi produkció szakértőjeként, tervezőjeként vett részt a hazai kulturális életben. A jelenleg is a magyarországi fegyveres őrtestületekben rendszerben lévő díszfegyverek, kitüntetések, jelvények és egyenruhák tervezőjeként alkotott maradandót. A magyar fegyveres testületek egyenruházata és ékítményei, illetve a kitüntetések témakörében számos hazai és külföldi kiállítást rendezett, amelyek nemzetközi elismerést is arattak. Nevéhez fűződik a rendszerváltás utáni magyar állam kitüntetéseinek a történelmi hagyományokon nyugvó újjátervezése.

A szakosztály tudományos társaságunk szakterületének érdekében a az archontológia, diplomatica, epigráfia, fallerisztika, heraldika, ikonográfia, insigniológia, numizmatika, szfragisztika, vexillológia történelmi segédtudományok művelésével foglalkozik.

↑