Rezümé
Nagy Ákos Péter tanulmánya átfogó történeti elemzést nyújt a magyar rendvédelmi szervek belső integritás-védelmének kialakulásáról és intézményi fejlődéséről a rendszerváltás időszakában (1989–2010). A szerző végigkíséri a belső elhárítás és ellenőrzés szervezeti transzformációját a Belügyminisztérium Belső Biztonsági Szolgálatától és az ORFK Biztonsági Főosztályától kezdve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) 1995-ös megalakulásán át egészen a 2010-es átszervezésig (a Nemzeti Védelmi Szolgálatba, NVSZ-be történő integrációig). A tanulmány központi tézise szerint az RSZVSZ létrehozása nem pusztán adminisztratív átszervezés volt, hanem a demokratikus jogállamiság alapvető követelménye: a nyilvánosság előtt működő fegyveres testületek iránti társadalmi közbizalom fenntartásának garanciális feltétele. Bár a szervezet jelentős nemzetközi elismertségre tett szert – különösen a közép- és délkelet-európai térségben betöltött mentorszerepe, valamint az Európai Rendőrségi Korrupcióellenes Hálózatban (EPAC) végzett tevékenysége révén –, működését mindvégig kísérte a sarkalatos törvényi szabályozás hiánya. A kormányrendeleti és miniszteri utasítási szintű szabályozás miatt a szervezet titkos információgyűjtési és adatkezelési jogosítványai körül folyamatos alkotmányossági és jogértelmezési viták zajlottak. A tanulmány összegzése szerint az RSZVSZ sikeresen megteremtette a professzionális belső bűnmegelőzés etikai és szakmai alapjait, hosszú távú stabilitását azonban korlátozta a kétharmados törvényi háttér elmaradása.
A jegyzethivatkozások [n] formában követik az eredeti 1–78. számozást.
Kulcsfogalmak (Key concepts)
A tanulmány kulcsfogalmai magyar–angol megfeleltetésben:
| Magyar fogalom | Angol megfelelő | Magyarázat |
|---|---|---|
| Belső integritás-védelem | Internal Integrity Protection / Internal Affairs Oversight | Nem pusztán az autoriter beidegződésekhez kapcsolódó „belső biztonság”, hanem olyan jogállami koncepció, amely a rendvédelmi szervek személyi állománya által elkövetett jogsértések és korrupció proaktív megelőzését és felderítését szolgálja az intézményi legitimitás megőrzése érdekében. |
| Jogállami átmenet | Rule-of-Law Transition / Democratic Consolidation | Az 1989–2010 közötti folyamat, amelynek során a diktatórikus állambiztonsági mechanizmusokat felváltották a demokratikusan ellenőrzött, alkotmányos keretek között működő felügyeleti és rendvédelmi intézmények. |
| Sarkalatos törvény hiánya | Legislative Deficit / Absence of Cardinal Legislation | Az RSZVSZ jogállásának és titkos információgyűjtési jogköreinek kétharmados (sarkalatos) törvényi szabályozásának elmaradása, amelynek következtében a szervezet alacsonyabb szintű jogforrásokra (kormányrendeletekre, miniszteri utasításokra) támaszkodott. |
| Közbizalom fenntartása | Maintenance of Public Trust / Institutional Legitimacy | A hierarchián kívül álló, önálló védelmi szervezet felállításának legfőbb indoka: a demokratikus nyilvánosság előtt működő fegyveres testületek társadalmi elfogadottsága és törvényes működése csak független belső kontrollal garantálható. |
| Szervezeti függetlenség | Organisational Independence / Hierarchical Separation | Az RSZVSZ kiemelése a felügyelt testületek (rendőrség, határőrség, büntetés-végrehajtás, vám- és pénzügyőrség) közvetlen alárendeltségéből a miniszteri szint alá, elkerülve a függőségi viszonyból fakadó összeférhetetlenséget. |
| Nemzetközi mentorálás | International Mentorship / Capacity-Building Assistance | Az RSZVSZ kiemelkedő szakmai szerepe a hasonló feladatkörű közép- és délkelet-európai társszervek felállításában, a nyugat-európai antikorrupciós normák közvetítésében és az EPAC keretében végzett munkában. |
| Alkotmányossági aggályok | Constitutional Concerns / Data-Protection Incompatibility | A titkos információgyűjtés eszköztárának és adatkezelési szabályainak jogszabályi szintjével, valamint az alapjogi garanciákkal kapcsolatos folyamatos jogi és ombudsmani kritikák. |
| Szakmai ethosz | Professional Ethos / Ethical Paradigm Shift | A hivatásos személyi állomány értékrendjének átalakítása a pártállami nómenklatúra-hűségtől a polgári jogállami értékek, a szakmai integritás és a transzparencia irányába. |
A II. világháború végétől 1989–90-es évek közép-kelet-európai politikai és társadalmi rendszerváltoztatásáig Magyarország a nagyhatalmi megállapodások értelmében a szovjet befolyási övezet részét képezte. Enyhülést jelentett a helsinki konferenciák sorozata, melyeknek 1975-ös záróokmánya – amely az ENSZ alapokmányának elveire épült – és az emberi jogok tiszteletben tartását is rögzítette, egyúttal a két világtábor közötti enyhülési folyamat csúcspontját is jelentette.1 Megtorpanások és újabb hidegháborús konfliktusok következményeként a szovjet övezet válsága a lengyel, magyar, NDK, román és szovjet társadalmakat mindennapi megélhetési, gazdasági, katonai, politikai gondokkal sújtotta, amelyek a kétségbeesett reformokon keresztül legvégül az ellenzékek megerősödéséhez és a szovjet tábor (1985–1991) felbomlásához vezettek. Ezek az események a közép-kelet-európai függetlenségi törekvések győzelmét eredményezték.2
A tárgyalások ezen államokban a vasfüggöny lebontását, szabad választásokat és a jogállam intézményrendszerének szabad kialakítását hozták magukkal. A berlini fal lebontása és Németország újraegyesítése pedig a második világháború végleges lezárását jelentette. NÉMETH Miklós átmeneti kormányának idején került sor a Magyar Népköztársaság alkotmányának – gyakorlatilag minden szakaszában történő – módosítására, amelyet az országgyűlés 1989 őszén, a szabad választások előtt fogadott el. Az 1989–90-es politikai rendszerváltoztatás a társadalom mélyreható átalakulását, a demokrácia kereteinek reorganizációját jelentette visszatérve a polgári demokrácia viszonyai közé. 1989. október 23-án SZŰRÖS Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a demokratikus alapokon nyugvó Magyar Köztársaságot.3
A rendszerváltoztatás folyamatában mérföldkövet jelentett az 1989-es év végi „Duna-gate”-ügy, amely gyakorlatilag felrobbantotta az addigi állambiztonsági struktúrát, hiszen a RÁKOSI- és a KÁDÁR-rendszer állambiztonsági és rendvédelmi szervei diktatórikus alapon, csak a bennfentesek által megismerhető titkos belső parancsok és utasítások alapján, a jogállamiság szellemiségétől idegen módon működtek. A botrány kirobbanását követően megszületett az a törvény,4 amely a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról, illetve nem sokkal később azon országgyűlési határozat, amely a BM belső biztonsági szolgálatának tevékenységéről szólt.5
Diktatúrából jogállamba
A hatalmi ágak szétválasztásának és az alkotmányos kontroll kialakításának hosszú folyamatában különböző, szakmai területeket érintő intézkedések, kormányrendeletek, alap- és átmeneti törvények születtek. Ennek során a Belügyminisztérium működését is jogállami alapokra helyezték, amely a belügyminisztériumi, állambiztonsági és rendőrségi hatáskörök szétválasztását jelentette. Kiemelendő ezek közül az 1994. évi kormányrendelet a belügyminiszter feladat- és hatásköréről, valamint az 1994. évi törvény a Rendőrségről.6
A vonatkozó kormányrendelet7 a belügyminiszter részére konkrét feladatot határozott meg a rendvédelmi szervezetek belső bűnmegelőzési ellenőrzésével kapcsolatban. Ennek megvalósítása érdekében a ’90-es évek elején a Belügyminisztériumban megkezdődött az a munka, amely a feladat végrehajtásához szükséges jogszabályi feltételek megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges volt.8 A Belügyminisztérium részéről a jogszabályi háttér kidolgozásával párhuzamosan elindultak a társminisztériumokkal (Honvédelmi Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium) az egyeztetések, hiszen a felállításra kerülő szervezet elődjével – az ORFK kötelékében működő Biztonsági Főosztállyal – ellentétben alanyi jogon,9 a jogszabály-előkészítők szándéka szerint már nemcsak a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó szervezetekre terjedt ki a belső bűnmegelőzési célú ellenőrzés és a bűnfelderítés.
A dr. ANTALL József, illetve a dr. BOROSS Péter vezette kormányt az 1994-es választások után HORN Gyula kormánya váltotta fel. 1994 decemberében, a társminisztériumokkal történő hosszas egyeztetést követően, a későbbiekben felállításra kerülő Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról (ezt követően Szolgálat) szóló tervezet dr. HORVÁTH Balázs belügyminiszter elé került, aki azt később – jelentős változtatásokkal – 1995 februárjában a kormány elé terjesztette.
A létrejött jogállami keretek az állomány szemléletváltoztatását, képzését, át- és továbbképzését tették szükségessé. A rendszerváltozással együtt járó polgári értékrendhez illesztés, valamint az európai normák figyelembevétele a struktúra- és szerkezetváltozást is szükségessé tették.
A tervezet kormány elé történő benyújtásának idején az Országos Rendőr-főkapitányság keretein belül felállított, 1990 óta a főkapitány közvetlen alárendeltségében, speciális bűnügyi szolgálatként működő Biztonsági Főosztály végezte a Rendőrség, a Határőrség és a Tűzoltóság, illetve Polgári Védelem belső bűnmegelőzési ellenőrzését. A főosztály ezen tevékenysége nemcsak a fent említett egységeket érintette, hanem kiterjedt mind a Belügyminisztérium hivatali egységeire, mind pedig a Belügyminisztérium háttérintézményeire is.
Ez a struktúra a rendszerváltoztatás folyamatában alakult ki a Rendőrség Belügyminisztériumból való kiválását, illetve a BM Belső Ellenőrzési Szolgálatának az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetébe történő átcsoportosítását követően. Ekkor, 1991 elején a BM Belső Ellenőrzési Szolgálatát alárendelték a Rendőrségnek, azonban bizonyos irányítási jogokat a miniszter fenntartott magának, hiszen „a belső bűnmegelőzési ellenőrzési tevékenység kiterjedt a minisztérium apparátusára is, valamint az igazságügyi és pénzügyminiszterrel együttesen hozott döntés alapján a büntetés-végrehajtási testületre és a vám- és pénzügyőrségre is.”10
A megfelelő jogszabályok hiányában még nem volt lehetőség olyan szervezet felállítására a Rendőrség szervezetén kívül, amely megfelelő hatáskörrel rendelkezett volna. Az 1994. évi rendőrségi törvény megalkotása és az országgyűlés által történő elfogadása azonban rendezte az eddig hiányzó, a rendeletek és utasítások megalkotásához szükséges alapvető törvényi hátteret.
Az új szabályok a korábbi diktatórikus állam erőszakszervezeteinek személyi állományával közel azonos személyi összetételű testületek tagjait a jogállami normák betartására és betartatására kötelezték. Ezzel együtt, a Szolgálat felállításának – a közhiedelemmel ellentétben – nem az szolgáltatott alapot, hogy több bűncselekményt követtek volna el a rendvédelmi dolgozók, mint a korábbi években, hanem az volt az oka, hogy a fegyveres testületek tagjai tevékenységüket a demokrácia alapjaihoz tartozó nyilvánosság kereszttüzében végezték, s ezáltal az állomány által elkövetett bűncselekmények a testületek társadalmi megítélését és elfogadottságát, illetve ezen testületek működőképességét veszélyeztették.11
Az 1994. évi rendőrségi törvény preambulumában kimondja, hogy: „…az Országgyűlés, a Magyar Köztársaság Alkotmányának és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, valamint a jogállamiság követelményeinek megfelelően működő Rendőrség kialakítása érdekében”12 került megalkotásra. A törvény a rendőrség szerteágazó feladatait tíz fejezetben fogalmazta meg. Az 1994. évi rendőrségi törvény szerint „a Kormány a belügyminiszter útján irányítja a Rendőrséget”,13 illetve a belügyminiszter gondoskodik a Rendőrség ellenőrzéséről.14 Továbbá „a belügyminiszter meghatározza a Rendőrség irányításában és felügyeletében közreműködő szervezet tevékenységét, a vezetője felett munkáltatói jogkört gyakorol és e szervezet útján gondoskodik a Rendőrség belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről; a bűncselekmények felderítéséről.”15 Az 1994. évi rendőrségi törvény arról is rendelkezik, hogy „a Kormány ellenőrző szerv útján gondoskodik a rendvédelmi szervek belső bűnmegelőzési célú ellenőrzéséről és a bűnfelderítésről.”16
A rendvédelmi szervezetek17 jogszabályok által garantált és hatékony működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának fontossága szükségessé tette a rendvédelmi szervezetek hierarchiáján kívül álló, megfelelő hatáskörrel rendelkező, szakképzett, bűnmegelőző és bűnfelderítő szervezet létrehozását.18 Mivel e tevékenységet a törvény a kormány részére határozta meg, ezért fontos volt, hogy az újonnan felállításra kerülő szervezet ne legyen egyik fegyveres testületnek sem a része.
A Rendőrség felügyeletében és irányításában – a Szolgálat megalakulását megelőzően – a Belügyminisztérium több funkcionális szervezeti egysége és a rendészeti igazgatásban közreműködő szervezeti egysége is tevékenyen részt vett. A miniszter irányítási és ellenőrzési feladatában közreműködő szervezetek vezetését helyettes államtitkár látta el. Ezen szervezetek olyan belső bűnmegelőzési ellenőrzést és bűnfelderítést végeztek, amely csak az irányítás szintjén lett volna integrálható.19
A Rendőrség működési felügyeletét, illetve a rendvédelmi szervezetek belső bűnmegelőzési ellenőrzését, valamint a bűnfelderítést garanciális okokból, illetve a feladat jellege miatt szervezetileg is szét kellett választani, hiszen a Belügyminisztérium rendészeti igazgatása – hatáskör és illetékesség hiánya miatt – csakis a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervezetekre terjedhetett ki, illetve a minisztérium és háttérintézmények működését felügyelhette volna. Egy hierarchián kívül lévő szervezet azonban – melynek semmiféle függőségi viszonya sincs az általa ellenőrzött szervezetekkel – nem volt ilyen korlátok közé szorítva, hatásköre és illetékessége alapján a más minisztériumok által irányított rendvédelmi szervezetek bűnmegelőzési célú ellenőrzését is folytathatta volna.
Az 1994. évi rendőrségi törvény „Felhatalmazó rendelkezései” alapján20 a kormány jogosult volt ilyen bűnmegelőzési ellenőrző, illetve bűnfelderítő szervezet rendelettel történő létrehozására. Az irányítási jogkör a belügyminisztert illette meg.21
A belügyminiszter elé terjesztett „Tervezet” kitért a későbbiekben felállításra kerülő Szolgálat hatáskörére és illetékességére is. Megfelelően elhatárolta a fentiekben leírt feladatokat a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a nyomozó hatóságok törvényben leírt feladataitól, ezáltal a hatásköri összeütközést nagyrészt kizárta.22
A Szolgálat feladat-meghatározása pontosításra került: ennek értelmében a Szolgálat feladata „a bűncselekmény alapos gyanújának a megállapítása, vagy kizárása kizárólagosan a hivatali, hivatalos személyként, vagy hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetni kívánt, vagy elkövetett, illetőleg katonai bűncselekmények megelőzésére, megszakítására és felderítésére irányult.”23
Azon cselekmények esetében a felderítés, amit ugyan a rendvédelmi szervezetek személyi állománya követett el, de hivatali tevékenységével nem volt összefüggésben, az általános hatáskörű bűnüldöző szervezetek, illetve nemzetbiztonsági illetékesség esetén a nemzetbiztonsági szervezetek feladata maradt.
A fentiekben megjelölt feladat szakszerű ellátásának alapvető feltétele a megfelelő tapasztalattal és végzettséggel rendelkező, polgári értékrendet felmutató személyi állomány volt. A „Tervezet” ezen törekvés elősegítése érdekében azt javasolta, hogy a bűnmegelőzési ellenőrzést és bűnfelderítést berendelt24 rendőrök végezzék.
A bérezés és működési költségek tekintetében a „Tervezet” alkotói arra a megállapításra jutottak, hogy mivel a Szolgálatot kiemelték a Rendőrség kötelékéből és minisztériumi alárendeltségbe tartozik, ezért működési költségeit a Rendőrség működési költségein kívül kell biztosítani. A berendeltek tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlását és az illetmény megállapítását a minisztérium hivatali szervezetére vonatkozó szabályok szerint, de a szolgálati viszonyban álló rendőrökre vonatkozó szabályok figyelembevételével kellett biztosítani.25
A „Tervezet” a jövőben felállításra kerülő Szolgálat tekintetében azonban nem tért ki a más rendvédelmi szervezettel azonos ügyben párhuzamosan folytatott felderítés esetén alkalmazandó magatartásra, a Szolgálat várható létszámára, illetve kérdéseket vetett fel a várható költségek, személyi és dologi kiadások, valamint a berendelt személyek berendelés alatti jogviszonyának tekintetében is.
Az elkészült tervezetet a HORN-kormány belügyminisztere, KUNCZE Gábor 1995. február 10-i határidővel közigazgatási egyeztetésre bocsátotta. A beérkezett észrevételek alapján a „Tervezet” átdolgozásra került, majd – mivel olyan változás, amely újabb egyeztetést igényelt volna, nem történt – 1995. március 22-én a kiadmányozása megtörtént. A Szolgálatról szóló előterjesztés a kormány 1995. április 11-én megtartott ülésén napirendi pontként szerepelt.
A „Tervezet”-et a kormány 1995. május 4-én elfogadta, hatálybalépésével 1995. július 1-jén a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata megalakult.26 Tehát az újonnan felállításra került szervezet jogelődjeivel ellentétben már nem titkos utasítások, parancsok vagy ideiglenes törvény alapján fejthette ki a tevékenységét, hanem törvény és kormányrendelet alapján működött. A kormányrendelet röviden és tömören, mindössze 6 pontba foglalva fogalmazta meg a Szolgálat jogállását, feladatát és tevékenységét, személyi állományának körét, illetve utalt az ügyrendre is, mely a részletes szabályokat tartalmazta.27
Az alapító okirat szerint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság Biztonsági Főosztály jogutódjaként, a Magyar Köztársaság területén a Belügyminisztérium szervezeti egységeként, annak közvetlen alárendeltségében, önálló költségvetési szervként működik.28 A Szolgálat vezetését és képviseletét – a vonatkozó jogszabályi keretek között – a belügyminiszter által kinevezett vezető a továbbiakban önállóan látta el.
A Szolgálat megalakulását követően a feladatvégzés jogszabályokban meghatározott elláthatósága érdekében a belügyminiszter külön utasítást bocsátott ki a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjének témájában. Ezzel egy időben, az utasítás mellékleteként a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjének elkészítésére is sor került.29
Az ügyrend tárgyalta a Szolgálat feladatát, hatáskörét és illetékességi területét, a munkamódszereit, az együttműködés és a tájékoztatás rendjét, adatkezelését. Kitért a Szolgálat személyi állományára, a Szolgálat alárendeltségére, belső tagozódására, irányítására és vezetésére, illetve zárszóként vegyes rendelkezéseket is tartalmazott.30
A Szolgálat feladatául31 – utalva a rendőrségi törvényre – a rendvédelmi szervezetek belső bűnmegelőzési ellenőrzését, továbbá a bűncselekmények felderítését határozta meg. Ezen tevékenységet a rendőrségi törvényben foglaltak szerint meghatározott32 rendvédelmi szervezetek területén végezhette, ez alól kivételt csupán az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állománya jelentett.33
Hatásköre az 1994. évi rendőrségi törvény idevonatkozó pontjában felsorolt szervezetek hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományára, illetve a Határőrségnél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő sor- és tartalékos állományra terjedt ki. Az ügyrend mellékletében foglaltak értelmében34 a Szolgálat felderítést végez ezen állomány által elkövetett hivatali,35 hivatalos személyként elkövetett,36 illetve szolgálati helyen, vagy hivatali tevékenységgel összefüggésben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. Kivételt jelentenek az olyan esetek, amelyek – a rendőrségi törvényben foglaltak szerint – a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség kizárólagos hatáskörébe tartoznak.37
A mellékletben megfogalmazottak szerint a Szolgálatnak nem tartozik feladat-, illetve hatáskörébe a rendvédelmi szervezetek szakmai feladatai ellátásával kapcsolatos szakmai és vezetési kérdések vizsgálata.38 A Szolgálat ezen kívül belső bűnmegelőzési feladatokat is foganatosíthat.39 Büntetőeljárási cselekményeket nem végezhet, felderítő tevékenységét az 1994. évi rendőrségi törvényben – titkos információgyűjtés – leírtak szerint végezheti.40 A felderítést az alapos gyanú megállapításáig vagy a kizárásig folytatja. Alapos gyanú esetén feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál, fegyelmi eljárás elrendelési feltételeinek fennállása esetén pedig a beszerzett adatokat átadja az illetékes vezetőnek.41
A munkamódszerek felsorolása során az ügyrend melléklete kitér és részletesen taglalja a Szolgálat belső bűnmegelőzési tevékenységéhez kapcsolódó jogait,42 azon feltételeket, melyek megléte esetén a Szolgálat jogosult a titkos információgyűjtésre,43 illetve annak mikéntjére.44
Tehát ebben a fejezetben felsorolja azon rendvédelmi szervezeteket, melyekkel a Szolgálat együttműködhet; megemlíti, hogy a Szolgálat munkatársai mely adatokhoz férhetnek hozzá, illetve hogy hova és mikor léphetnek be. A titkos információszerzés fejezetében hivatkozik az 1994. évi rendőrségi törvényre, annyi kitétellel, hogy cím szerint tételesen felsorolja a tiltásokat,45 illetve a külső szervezet által engedélyezett eseteket.46
A melléklet „Az együttműködés és tájékoztatás rendje” című III. fejezete felsorolja, hogy a Szolgálat munkatársainak milyen esetben, mikor és kit kell tájékoztatniuk, kivel, milyen esetekben kell együttműködniük.47
A melléklet „Szolgálat adatkezelése” című IV. fejezete főszabályként az 1994. évi rendőrségi törvény VIII. fejezetére hivatkozik,48 illetve rámutat arra, hogy a rendőrségi törvény pontjaiban meghatározott adatok – így különösen a titkos információgyűjtéssel kapcsolatosan keletkezett adatok – kerülnek kezelésre, továbbá megállapítja, hogy a működéshez szükséges, de az alaptevékenységet nem érintő adatok kezelésében a Belügyminisztérium adatvédelmi szabályzata az irányadó.49
A melléklet „A Szolgálat személyi állománya” című V. fejezetében megerősítést nyert, hogy az alapfeladatokat munkavégzésre berendelt rendőrök végzik, akikre a Rendőrség Szolgálati Szabályzatában leírtak vonatkoznak. A mondat második fordulata kimondja, hogy a személyi állomány nemcsak hivatásos rendőrökből, hanem az ő munkájukat segítő közalkalmazottakból is áll. Az alaptevékenységet – tehát a védelmi feladatot – ellátó munkatársak tekintetében a rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályokat, így a Rendőrség Szolgálati Szabályzatát kell alkalmazni.50
A melléklet VI. fejezete rögzíti, hogy a Szolgálat a belügyminiszter irányítása alatt áll,51 vezetője személyi felelősséggel tartozik a szolgálat tevékenységéért. A Szolgálat belső tagozódása szerint szervezetszerűen törzsre, 3 alaptevékenységet végző osztályra és egy funkcionális feladatokat ellátó csoportra osztott.52 [A Szolgálat szervezeti egységei ekkor még – a jelenlegitől eltérően – a védett szervezetek szerint kerültek csoportosításra. Ekkor még létezett Rendőrségi (megyei) Osztály, ORFK és Minisztériumi Szervek Osztálya, Rendőrségi (BRFK és Pest Megyei RFK) Osztály, Határőrségi Osztály és BV Osztály.] A felsorolás pontosan meghatározta a törzs, az osztályok, illetve a funkcionális feladatokat ellátó csoport felelősségi területét.53 Ennek megfelelően a törzs végezte a titkársági, illetve a Szolgálat feladatkörébe tartozó gazdasági, ellátási, szervezési és ellenőrzési feladatokat. Az 1. osztály felelt a rendvédelmi szervezetek központi szervezeti egységei és intézményei,54 a 2. osztály a rendvédelmi szervezetek budapesti és Pest megyei területi szervezetei,55 a 3. osztály pedig a rendvédelmi szervezetek belső bűnmegelőzéséért és bűnfelderítéséért felelős területi szervezetei területéért.56 A 30–39. bekezdések a vezetők feladatait taglalták, a szolgálatvezetőtől egészen az alosztályvezetőkig bezárólag.57
Az ügyrend mellékletének utolsó, VIII. fejezete vegyes rendelkezéseket tartalmaz, melyben rögzítették a Szolgálaton belüli együttműködéssel és feladatmegosztással kapcsolatos irányelveket, illetve az utolsó, 42. bekezdés rendelkezett a Szolgálat tevékenységével összefüggésben keletkezett panaszok kivizsgálásával kapcsolatos személyi hatáskörről.58
1997-ben a 18/1995. BM utasítást a 15/1997. BM utasítással módosították.59 A 18/1995. BM utasítás módosítására felterjesztett tervezetben a Szolgálat vezetése a jogszabályi változások, a napi munkavégzés során felgyülemlett tapasztalatok alapján több előremutató indítványt is tett. Ezen indítványok közé tartozott például azon javaslat, amely a kapcsolattartás kiterjesztését kezdeményezte a rendvédelmi oktatási intézmények vezetőire, illetve a vezényléses szolgálatot ellátó állomány tényleges munkavégzése szerinti szervezeti egység vezetőire is, mivel ezen esetekről a hatályos utasítás melléklete nem rendelkezett.
A Szolgálat vezetése az I. fejezet 3. a) pontjának újraértelmezését kérte, mivel a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy nem minden esetben célszerű a rendvédelmi szervezetek hibás szakmai vezetése mellett szó nélkül elmenni, hiszen az súlyosan károsíthatja az adott szervezet társadalmi megítélését és elfogadottságát. A Szolgálat első vezetője, dr. DEZSŐ Gyula 1995 nyarán – osztályvezetőivel egyetértésben, számos más, kisebb módosítás mellett – indítványozta, hogy belső bűnmegelőzési célzattal lehessen titkos együttműködői megállapodást kötni hivatásos állományú személlyel, továbbá hogy „…a nyomozás megtagadásának, vagy megszüntetésének kilátásba helyezését (Rtv. 67.§.) az alapügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségi nyomozó hatóság hozzájárulásával alkalmazhassa”.
A vezetés javasolta továbbá az alapfogalmak későbbiekben történő megváltoztatását. A javaslat szerint az adatgyűjtés helyett „információ-kiegészítés”, az adatpontosítás helyett „információ-ellenőrzés” és a feldolgozás helyett pedig „titkos nyomozás” kifejezések bevezetésére került volna sor. Az adatgyűjtés (információ-kiegészítés) és a feldolgozás (titkos nyomozás) együttes határidejét az addigi összesen 9 hónapról 12 hónapra javasolták meghosszabbítani.
A Szolgálat szervezetét érintően is voltak változtatási javaslatok, így a VI. fejezetben leírtakat annyiban javasolták megváltoztatni, hogy az eddigi osztályok legyenek főosztályok, míg az alosztályok kapjanak osztály besorolást. A tárgyalási szintek kompetenciáinak meghatározása ezen javaslatok megvalósítását indokolta.
Az 1. osztály (főosztály) tekintetében javaslat született arra vonatkozóan is, hogy a későbbiekben tartozzon a hatáskörébe – az eddigi egységeken túl – a rendvédelmi szervezeteket irányító minisztériumokban vezénylés vagy berendelés alapján szolgálatot ellátók állománya, valamint a Rendőrtiszti Főiskola hivatásos állományába tartozó oktatókat, illetve hallgatókat érintően a bűnfelderítés és bűnmegelőzési ellenőrzés.
A személyi hatáskört érintő témakörben60 olyan módosításra irányuló javaslat született, amely az osztályvezető (főosztályvezető) hatáskörébe utalná az információ-kiegészítés, illetve titkos nyomozás elrendelését, illetve első körös meghosszabbítását, a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eszközeinek alkalmazását, a titkos együttműködési megállapodás megkötését. A belügyminiszter 1997. november 25-én adta ki a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjének módosításáról szóló új utasítást.61 A módosítás a Szolgálat vezetésének indítványában foglaltakat nagyrészt elfogadta, több általuk javasolt módosítás is szó szerint belekerült az új ügyrendbe.
A 18/1995. BM utasítás 33 helyen került megváltoztatásra, több esetben egész bekezdéseket is átalakítottak,62 illetve hatályon kívül helyeztek.63 Bizonyos – véleményem szerint szakmailag kifejezetten indokolt – javaslatok azonban nem kerültek bele az új ügyrendbe, így nem kapott a Szolgálat felhatalmazást arra vonatkozóan, hogy a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezéséről – bizonyos feltételek fennállása esetén – saját hatáskörében rendelkezhessen.
Az I. fejezet 12. pontjának átalakításával, illetve a 13–16. pontok hatályvesztésével az új Ügyrendből teljesen kikerült a titkos információgyűjtés alkalmazásának és lehetőségeinek részletes felsorolása.64 A Szolgálat vezetőjének jogállása főigazgatóra módosult, az osztályokat főosztályokká, az alosztályokat pedig osztályokká változtatták. Ezen szervezeti egységek vezetőinek jogállása főosztályvezetőkre és osztályvezetőkre módosult.
Az „őrzők őrzőinek” minisztériumi felügyelete
A belügyminiszter a minisztériumban utasítással hozta létre – önálló főosztályként működő egységként – a Rendvédelmi Felügyeletet.65 Ezen főosztály elsődleges feladata az utasítás hatálya alá tartozó – így az RSZVSZ-re is vonatkozó – szervezetek miniszteri irányításában és felügyeletében történő közreműködés volt.66
KUNCZE Gábor belügyminiszter az irányításhoz szükséges információkat miniszteri utasításában fogalmazta meg.67 Az utasítás alapján az egyes rendvédelmi szervezetek, az RSZVSZ, az RTF és a rendvédelmi szakközépiskolák felügyeletét és ellenőrzését 1997-től a Belügyminisztérium Rendvédelmi Felügyelete látta el. Tevékenységének a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (későbbiekben: SZMSZ) adott keretet. A Rendvédelmi Felügyelet egyik elsődleges feladataként a belügyminiszter az irányítása és felügyelete alatt álló szervezetek tevékenységével kapcsolatos információk biztosítását, azok elemzését és értékelését jelölte ki.68
Az ellenőrzést és felügyeletet a vonatkozó utasítás 2. pontjában foglaltakra tekintettel a BM Rendvédelmi Felügyelete helyszíni szakmai ellenőrzéssel,69 az RSZVSZ tevékenységével kapcsolatosan keletkezett adatok bekérésével, illetve a vezetők beszámoltatásával látta el.70 Ezen utasítást az egyes rendvédelmi szervezetek, az RSZVSZ és a rendvédelmi oktatási intézmények jelentési rendjéről, a minisztérium koordinációs feladatairól szóló utasítás helyezte hatályon kívül.71 Az új utasításban leírtak szerint a minisztérium soron kívül értesült a minisztérium alárendeltségébe tartozó szervezeteknél történt rendkívüli eseményekről, az állomány és a vezetők fegyelmi helyzetéről. Az utasításban megfogalmazott hazai és nemzetközi megállapodások felterjesztési kötelezettségének előírásával a minisztérium képet alkothatott a szervezetek kapcsolatrendszeréről és azoknak a szervezetekre gyakorolt hatásáról, egyúttal megteremtette a lehetőségét a BM Rendvédelmi Felügyelettel kapcsolatban meghatározott koordinációs feladatok teljesítésére is.
Az első Orbán-kormány belügyminisztere, dr. PINTÉR Sándor – két korábbi belügyminiszteri utasítást hatálytalanítva70 – új utasításával ideiglenes SZMSZ-t léptetett életbe.71 1999. szeptember 21-én megszületett az újabb BM utasítás, amely konkrét feladatokat határozott meg – több más belügyi szervezet között – a Szolgálat számára is.72
Így ezen utasítás alapján a Szolgálat 5 napon belüli jelentési kötelezettsége továbbra is fennállt, ezúttal azonban már a BM Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjéhez kellett azt címezni. A felterjesztésnek tartalmaznia kellett az állomány fegyelmi helyzetéről készült országos értékelést, az országos hatáskörű szervezetekkel kötött, az alapfeladatokat érintő együttműködési és nemzetközi megállapodásokat, a féléves és éves munka-, illetve ellenőrzési terveket, a munkaértékelésről szóló összefoglaló jelentést, az anyagi, pénzügyi, gazdálkodási tárgyú összefoglaló jelentést, a szolgálatvezetői értekezletekről szóló jelentést és írásos előterjesztéseket, a kiadott normatívákat és a parancsnoki intézkedéseket. A Szolgálat vezetője ezen felül köteles volt évente két alkalommal (január 31-ig, illetve július 31-ig) felterjeszteni egy összefoglaló jelentést a tárgyidőszakban folytatott titkos információgyűjtések tekintetében.73
A Szolgálat vezetőjének ezen felül felterjesztési kötelezettsége volt a rendvédelmi szervezetek személyi állományával kapcsolatos bűnmegelőző tevékenységről, a folyamatban lévő felderítésekről, továbbá az igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervezeteknél végzett belső bűnmegelőzési és felderítő munka tapasztalatairól.74
Ezt az utasítást is utolérte az elődei sorsa. 2001-ben újabb miniszteri utasítást léptettek hatályba,75 amelyet pedig – szintén egy újabb utasítással – módosítottak.76 Az új utasítások értelmében már nem kellett évente két alkalommal összefoglaló jelentéseket készíteni a tárgyidőszakban folytatott titkos információgyűjtésekről és azok eredményeiről, illetve a jelentéseket már nem a BM Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatalának vezetőjéhez kellett felterjeszteni, hanem közvetlenül a belügyminiszterhez.
Összességében az RSZVSZ megalakulásának történeti áttekintésében „alapvető változást a Szolgálatot létrehozó 49/1995. (V.4.) Kormányrendelet jelentett, amely a nyilvánosságával, a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában (Magyar Közlöny) történt kihirdetésével minden érdeklődő számára hozzáférhető és közérthető módon szabályozta a szervezet alaptevékenységét és hatáskörét, mind személyi, mind cselekményi értelemben, valamint az alkalmazható módszereket is tartalmazta.”77
Az RSZVSZ vizsgált időszakában a Szolgálat vezetése a történetével kapcsolatosan azt fogalmazta meg, hogy: „Az elmúlt időszakban fő stratégiai célunk az volt, hogy a védett szervek bűnügyi operatív helyzetéből kiindulva, elsősorban azokat a jogsértéseket helyezzük felderítő munkánk középpontjába, amelyek fokozott mértékben befolyásolták, illetve befolyásolhatták a szervezet társadalmi megítélését, törvényes, szakszerű és eredményes működését. Nagy hangsúlyt fektetünk azoknak a bűncselekményeknek, bűncselekmény-sorozatoknak a felderítésére, amelyek a rendvédelmi szervek tevékenységével szemben a lakosság nagyfokú elégedetlenségét váltották ki, illetve a megnövekedett idegenforgalom révén hazánkba látogató külföldiek negatív tapasztalatai miatt az ország megítélését kedvezőtlenül befolyásolták. Bővítettük bűnmegelőzési tevékenységünket és folyamatosabb, tervszerűbb kapcsolattartásra törekedtünk a védett szervek parancsnokaival és állományával. Alapvető álláspontunk, hogy az állománnyal való foglalkozás elsősorban parancsnoki feladat, amely nem hárítható át más szervezetre.”78
A főszövegbeli [n] hivatkozások ehhez a jegyzékszámozáshoz kapcsolódnak. A latin rövidítéseket (Loc. cit.) nem fordítjuk, eredeti formájukban szerepelnek. A szerzőnév-rövidítések (GAZDAG, DÜLFFER stb.) feloldását a nagy-akos-05-roviditesek.hu.md fájl tartalmazza.
Rövidítések a jegyzetekben: p. = oldal · évf. = évfolyam · sz. = szám · ford. = fordította · szerk. = szerkesztette · vö. = vesd össze · uo. = ugyanott (helyen) · Loc. cit. = loco citato, az idézett helyen (latin)
Jegyzetek
1 ↩ GAZDAG; CIBULEVSZKIJ — SANAKOJEV; DÜLFFER.
2 ↩ Kelet-Németország „népfelkelés” (1956), Magyarország „forradalom és szabadságharc” (1956), Csehszlovákia „prágai tavasz” (1968), Lengyelország „Szolidaritás” (Solidarność) (1980–1981), Szovjetunió „gorbacsovi reformok” (1987–1990), Románia „a kondukátor bukása” (1989).
3 ↩ 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról, módosította az 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról. [1949/XX.tv. az alkotmány 1989/XXXI.tv. általi módosítása.]
4 ↩ 1991. évi X. törvény a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról. [1991/X.tv.]
5 ↩ 29/1990. (II. 14.) OGY határozat a BM belső biztonsági szolgálatának tevékenységéről. [29/1990.OGY.hat.]
6 ↩ 147/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet a belügyminiszter feladat- és hatásköréről; 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről. [147/1994.korm.r.; 1994/XXXIV.tv.]
7 ↩ „…a belügyminiszter a közbiztonsággal kapcsolatos feladatkörében irányítja a rendvédelmi szervek belső bűnmegelőzési célú ellenőrzéseivel és bűnfelderítésével kapcsolatban a Kormány részére meghatározott feladatokat.” 147/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont. [147/1994.korm.r. 5.§. 1.bek. e pont.]
8 ↩ Mivel a feladatszabás a Határőrséget is érintette, ezért a készülő tervezetet a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 6. § (3) bekezdése értelmében az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának is bemutatták, a 7. § (3) bekezdése értelmében pedig tájékoztatásul a Köztársasági Elnöknek is megküldték. [1993/CX.tv. 6.§. (3) bek., 7.§. (3) bek.]
9 ↩ A Belügyminisztérium (BM) Biztonsági Főosztálya hármas (BM–IM–PM [Belügyminisztérium – Igazságügyi Minisztérium – Pénzügyminisztérium]) egyeztetéseket követően 1992-től ellenőrizhette a VPOP (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) és a BV (Büntetés-végrehajtás) állományát is.
10 ↩ Belügyminisztériumi előterjesztés a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról (RSZVSZ), 1995, 2. oldal, 3. bekezdés. [BM előterjesztés RSZVSZ-ről 1995 2. oldal 3. bekezdés.]
11 ↩ Ezt a célt tükrözte a „védelmi szolgálat” elnevezés is.
12 ↩ Az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (Rtv.) bevezető szövege (preambuluma). [1994/XXXIV.tv. bevezető szövege.]
13 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 4. § (1) bekezdés. [1994/XXXIV.tv. 4.§. 1.bek.]
14 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 4. § (1) bekezdés f) pont. [1994/XXXIV.tv. 4.§. 1.bek. f pont.]
15 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről I. fejezet 1. § és 6. §. [1994/XXXIV.tv. I.fejezet 1.§. és 6.§.]
16 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről X. fejezet 94. §. [1994/XXXIV.tv. X.fejezet 94.§.]
17 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről X. fejezet (Záró rendelkezések, Értelmező rendelkezések) 97. § (1) bekezdés g) pont: rendvédelmi szerv a Rendőrség, a Határőrség, a polgári védelem állami szervei, a hivatásos tűzoltóság, a Vám- és Pénzügyőrség szervei, valamint a büntetés-végrehajtási testület. [1994/XXXIV.tv. X. fejezet (Záró rendelkezések, Értelmező rendelkezések) 97.§ rendvédelmi szerv...]
18 ↩ Vö. 10. jegyzettel (BM előterjesztés RSZVSZ-ről 1995).
19 ↩ Vö. 16. jegyzettel (1994. évi XXXIV. törvény X. fejezet 94. §).
20 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről X. fejezet 100. § (1) bekezdés k) pont. [1994/XXXIV.tv. X.fejezet 100.§. 1.bek. k pont.]
21 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 4. §; 147/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet a belügyminiszter feladat- és hatásköréről 5. § (1) bekezdés e) pont. [1994/XXXIV.tv. 4.§.; 147/1994.korm.r. 5.§. 1.bek. e pont.]
22 ↩ A nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról szóló 26/1990. (II. 14.) MT rendelet 2. § (1) bekezdés g) és h) pontja értelmében a Határőrség tényleges állományú tagjai esetében bizonyos katonai bűncselekmények elkövetése során a felderítés és megakadályozás tekintetében (1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről [Btk.] 343. § – külföldre szökés; Btk. 352. § – zendülés; Btk. 363. § – harckészültség veszélyeztetése) a Nemzetbiztonsági Szolgálat volt 1995-ben az illetékes. [26/1990.MT.r. 2.§. (1). bek. g.) és h.) pontja...]
23 ↩ Vö. 10. jegyzettel (BM előterjesztés RSZVSZ-ről 1995, 4. oldal, 2. bekezdés).
24 ↩ Az 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 7. § (7) bekezdése értelmében a belügyminiszter jogosult a rendőrt munkavégzés céljából, szolgálat ellátására a Belügyminisztériumba vagy más rendvédelmi, állami vagy önkormányzati szervhez – határozott vagy határozatlan időre – berendelni. [1994/XXXIV.tv. 7.§. (7). bekezdése...]
25 ↩ A tervezet elfogadását követően az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 39. §-a és az államháztartás működési rendjéről szóló 139/1993. (X. 1.) Korm. rendelet 20. § b) pontja értelmében az Állami Számvevőszék tájékoztatása megtörtént. [1992/XXXVIII.tv. 39.§.; 139/1993.korm.r. 20.§.b.) pont.]
26 ↩ A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának első vezetője dr. DEZSŐ Gyula rendőr ezredes (r. ezds.) volt. A szervezet első osztályvezetői MAKAI Ferenc rendőr ezredes (r. ezds.), BEKŐ Géza rendőr alezredes (r. alez.) és LÉVAI János rendőr alezredes (r. alez.) voltak. 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról. [49/1995.korm.r.]
27 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről; 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról 5. §; 18/1995. BM utasítás a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának ügyrendjéről. [1994/XXXIV.tv.; 49/1995.korm.r. RSZVSZ 5.§.; 18/1995.BM.ut.]
28 ↩ Belügyminisztérium Irattára (BM.I.) 6-539/1995. RSZVSZ alapító okirat, 1. oldal. [BM.I. 6-539/1995. 1 oldal.]
29 ↩ A 18/1995. BM utasítás kiadásával egy időben a 12/1991. BM utasítás (az ORFK Biztonsági Főosztály hatásköréről és illetékességéről) és a módosításáról szóló 25/1992. BM utasítás is hatályát vesztette. [12/1991.BM.ut.; 25/1992.BM.ut.]
30 ↩ 18/1995. BM utasítás a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának ügyrendjéről. [18/1995.BM.ut.]
31 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 1. pont. [18/1995.BM.ut. melléklet 1.pont.]
32 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 97. § (1) bekezdés g) pont. [1994/XXXIV.tv. 97.§. 1.bek.g pont.]
33 ↩ Rendőrség, Határőrség, a Polgári Védelem állami szervei, a hivatásos tűzoltóság, a Vám- és Pénzügyőrség.
34 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 3. bekezdés a) pont. [18/1995.BM.ut. melléklet 3.bek. a pont.]
35 ↩ 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 225–228. § (Hivatali bűncselekmények). [1978/IV.tv. 225-228.§.]
36 ↩ 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 244. §, 250. §, 275. §. [1978/IV.tv. 244.§., 250.§., 275.§.]
37 ↩ 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 156. §, 261. §, 343. §, 352. §, 363. §. [1978/IV.tv. 156.§., 261.§., 343.§., 352.§., 363.§.]
38 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 3. bekezdés c) pont. [18/1995.BM.ut. melléklet 3.bek. c pont.]
39 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 4. bekezdés. [18/1995.BM.ut. melléklet 4.bek.]
40 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 5. bekezdés; 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről VII. fejezet (Titkos információgyűjtés). [18/1995.BM.ut. melléklet 5.bek.]
41 ↩ Csak azon adatokat adhatja át az állományilletékes vezetőnek, melyek a fegyelmi eljárást megalapozzák és nem titkos információgyűjtés során kerültek a birtokába. 18/1995. BM utasítás melléklete, 6. bekezdés b) pont. [18/1995.BM.ut. melléklet 6.bek. b. pont.]
42 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 9–11. bekezdések. [18/1995.BM.ut. melléklet 9-11.bekezdések.]
43 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 12. bekezdés. [18/1995.BM.ut. melléklet 12.bek.]
44 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 13–14. bekezdések; a bírói engedélyhez kötött és bírói engedélyhez nem kötött eseteket is részletesen taglalja (15–16. bekezdések). [18/1995.BM.ut. melléklet, 13-14 bekezdések...]
45 ↩ Fedővállalkozás létrehozása; nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezése.
46 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 68. § az ügyészi engedélyhez kötött adatkérésről. [1994/XXXIV.tv. 68.§.]
47 ↩ Az ügyészséggel történő együttműködésről: 18/1995. BM utasítás melléklete, III. fejezet 17. szakasz f) pont. [18/1995.BM.ut. melléklet III. fejezet 17. szakasz f.. pont.]
48 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről VIII. fejezet (A Rendőrség adatkezelése), 68. §. [1994/XXXIV.tv. 68.§. VIII.fejezet.]
49 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, IV. fejezet 20. bekezdés. [18/1995.BM.ut. melléklet IV.fejezet 20.bek.]
50 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, V. fejezet 22–23. bekezdések. [18/1995.BM.ut. melléklet V.fejezet 22-23.bek.]
51 ↩ 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 5. § (1) bekezdés d) pont; 147/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés e) pont; 18/1995. BM utasítás melléklete, VI. fejezet. [1994/XXXIV.tv. 5.§. 1.bek.d. pont.; 147/1994.korm.r. 5.§. 1.bek. e. pont.; 18/1995.BM.ut. melléklet VI.fejezet.]
52 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 29. bekezdés. [18/1995.BM.ut. melléklet 29.bek.]
53 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, VII. fejezet 29. bekezdés (1)–(3) pontok. [18/1995.BM.ut. melléklet VII.fejezet 29.bek. 1-3.bek.]
54 ↩ Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), Határőrség Országos Parancsnoksága (HŐOP), Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság (Tűz- és Polgári Védelem OP), Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP), Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).
55 ↩ Budapesti, illetve Pest megyei székhelyű területi szervezetek.
56 ↩ Rendvédelmi szervezetek Budapest és Pest megyén kívüli területi szervezetei.
57 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, 30–39. bekezdések. [18/1995.BM.ut. melléklet 30-39.bek.]
58 ↩ 18/1995. BM utasítás melléklete, VIII. fejezet 42. bekezdés. [18/1995.BM.ut. melléklet VIII.fejezet 42.bek.]
59 ↩ 18/1995. BM utasítás és 15/1997. BM utasítás; hatályon kívül helyezte a 2/2000. BM utasítás. [18/1995.BM.ut. és 15/1997.BM.ut. hatályon kívül helyezte a 2/2000.BM.ut.]
60 ↩ 18/1995. BM utasítás VI. fejezet 30. szakasz. [18/1995.BM.ut. VI.fejezet 30.szakasz.]
61 ↩ 15/1997. BM utasítás a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjének módosításáról. [15/1997.BM.ut.]
62 ↩ Például az Ügyrend 3/c. pontja helyébe a következő rendelkezés lépett: „Nem tartozik a Szolgálat feladatkörébe a rendvédelmi szervek alapfeladatai ellátásával kapcsolatos szakmai vezetési kérdések vizsgálata, kivéve, ha annak gyakorlata jog- vagy szabályellenes és emiatt megelőző intézkedés válik szükségessé.” 2/2000. BM utasítás.
63 ↩ Az Ügyrend 10. pontja, azaz: „A belső bűnmegelőzési feladatok ellátásához szükséges információszerzés céljából a Szolgálat nem köthet titkos együttműködésre irányuló megállapodást a rendvédelmi szervek hivatásos állományába tartozó személlyel.” 2/2000. BM utasítás.
64 ↩ A Szolgálat a 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott bűncselekmények gyanúja esetén a gyanú megalapozása vagy kizárása érdekében az 1994. évi XXXIV. törvény VII. fejezetében foglalt titkos információgyűjtést folytat.
65 ↩ 1/1997. BM utasítás a Rendvédelmi Felügyeletről. [1/1997.BM.ut.]
66 ↩ 2/1997. BM utasítás a Rendvédelmi Felügyelet ügyrendjéről. [2/1997.BM.ut.]
67 ↩ 2/1997. BM utasítás II. fejezet 8. bekezdés a)–d) pontok, így különösen: átfogó vizsgálat, témavizsgálat, célellenőrzés, utóellenőrzés. [2/1997.BM.ut. II. fejezet 8.bek. a-d. pontok...]
68 ↩ A miniszteri felügyelet eseteinek taglalása során az RSZVSZ a 3. pont c) alpontjában kerül megemlítésre, azzal a kitétellel, hogy a miniszteri felügyeletet és szakmai ellenőrzést a helyettes államtitkár személyesen látja el.
69 ↩ 7/1998. BM utasítás az egyes rendvédelmi szervek, az RSZVSZ és a rendvédelmi oktatási intézmények jelentési rendjéről, a minisztérium koordinációs feladatairól. [7/1998.BM.ut.]
70 ↩ 7/1998. BM utasítás; 8/1998. BM utasítás a rendőr szakközépiskolák, a pedagógusok és a tanulók jogállásáról. [7/1998.BM.ut.; 8/1998.BM.ut.]
71 ↩ 22/1998. BM utasítás a Belügyminisztérium ideiglenes szervezeti és működési szabályzatáról. [22/1998.BM.ut.]
72 ↩ 31/1999. BM utasítás a Belügyminisztérium alá tartozó rendvédelmi szervek, az RSZVSZ és a rendvédelmi oktatási intézmények jelentési rendjéről, a minisztérium koordinációs feladatairól. [31/1999.BM.ut.]
73 ↩ 31/1999. BM utasítás 1–5. pontok. [31/1999.BM.ut. 1-5. pontok.]
74 ↩ 31/1999. BM utasítás 6. bekezdés a)–b) pontok. [31/1999.BM.ut. 6.bek. a-b. pontok.]
75 ↩ 1/2001. BM utasítás a Belügyminisztérium alá tartozó rendvédelmi szervek, az RSZVSZ és a rendvédelmi oktatási intézmények jelentési rendjéről, a minisztérium koordinációs feladatairól. [1/2001.BM.ut.]
76 ↩ 8/2004. BM utasítás egyes utasítások és intézkedések hatályon kívül helyezéséről. [8/2004.BM.ut.]
77 ↩ www.rszvsz.hu/rolunk/tortenet
78 ↩ Ugyanott (Loc. cit.).
A félkövérrel szedett kód a jegyzetekben használt rövidítés, utána a teljes bibliográfiai tétel következik. A latin rövidítéseket (Loc. cit.) nem fordítjuk.
Monográfiák és kis monográfiák
DÜLFFER: Jost DÜLFFER: Jalta, 4. Februar 1945 Der Zweite Weltkrieg und die Entstehung der bipolaren Welt. [A kétpólusú világ a második világháborúban 1945. február 4-én Jaltán kezdődött.] Hamburg, 1998, Dtv kiadó.
Tanulmányok
GAZDAG: GAZDAG Ferenc: „Az európai biztonsági és együttműködési konferencia (1973–1975)”. In: V. UNAY – GAZDAG (szerk.): A helsinki folyamat: Az első húsz év. Budapest, 1995, Magyar Külügyi Intézet – Zrínyi Kiadó, 19–36. p.
Dokumentumgyűjtemény
CIBULEVSZKIJ — SANAKOJEV: B. L. CIBULEVSZKIJ — S. P. SANAKOJEV: Teherán, Jalta, Potsdam. Ford.: ZALAI Edvin. Budapest, Kossuth, 1972.
Levéltárak, irat- és dokumentumtárak
BM.I.: Belügyminisztérium Irattára.
6-539/1995.: 6-539/1995. RSZVSZ alapító okirat.
Kéziratok
BM előterjesztés RSZVSZ-ről 1995.: Előterjesztés a Kormányzat részére a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló rendeletről. Belügyminiszter; Budapest, 1995. február.
Jogszabályok
1949/XX.tv.: 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról.
1978/IV.tv. (Btk.): 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről.
1989/XXXI.tv.: 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról.
1991/X.tv.: 1991. évi X. törvény a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról.
1992/XXXVIII.tv.: 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról.
1993/CX.tv.: 1993. évi CX. törvény a honvédelemről.
1994/XXXIV.tv. (Rtv.): 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről.
29/1990.OGY.hat.: 29/1990. (II. 14.) OGY határozat a BM belső biztonsági szolgálatának tevékenységéről.
26/1990.MT.r.: 26/1990. (II. 14.) MT rendelet a nemzetbiztonsági feladatok ellátásának átmeneti szabályozásáról.
139/1993.korm.r.: 139/1993. (X. 1.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről.
147/1994.korm.r.: 147/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet a belügyminiszter feladat- és hatásköréről.
49/1995.korm.r.: 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról.
12/1991.BM.ut.: 12/1991. BM utasítás az ORFK Biztonsági Főosztály hatásköréről és illetékességéről.
25/1992.BM.ut.: 25/1992. BM utasítás az ORFK Biztonsági Főosztály ügyrendjéről.
18/1995.BM.ut.: 18/1995. BM utasítás a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának ügyrendjéről.
1/1997.BM.ut.: 1/1997. BM utasítás a Rendvédelmi Felügyeletről.
2/1997.BM.ut.: 2/1997. BM utasítás a Rendvédelmi Felügyelet ügyrendjéről.
15/1997.BM.ut.: 15/1997. BM utasítás a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjének módosításáról.
7/1998.BM.ut.: 7/1998. BM utasítás az egyes rendvédelmi szervek, az RSZVSZ és a rendvédelmi oktatási intézmények jelentési rendjéről, a minisztérium koordinációs feladatairól.
8/1998.BM.ut.: 8/1998. BM utasítás a rendőr szakközépiskolák, a pedagógusok és a tanulók jogállásáról.
22/1998.BM.ut.: 22/1998. BM utasítás a Belügyminisztérium ideiglenes szervezeti és működési szabályzatáról.
31/1999.BM.ut.: 31/1999. BM utasítás a Belügyminisztérium alá tartozó rendvédelmi szervek, az RSZVSZ és a rendvédelmi oktatási intézmények jelentési rendjéről, a minisztérium koordinációs feladatairól.
2/2000.BM.ut.: 2/2000. BM utasítás a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata ügyrendjének módosításáról.
1/2001.BM.ut.: 1/2001. BM utasítás a Belügyminisztérium alá tartozó rendvédelmi szervek, az RSZVSZ és a rendvédelmi oktatási intézmények jelentési rendjéről, a minisztérium koordinációs feladatairól.
8/2004.BM.ut.: 8/2004. BM utasítás egyes utasítások és intézkedések hatályon kívül helyezéséről.
A szövegben és jegyzetekben alkalmazott intézményi és technikai rövidítések feloldása
bek. = bekezdés
OGY. / OGY = Országgyűlés
BM = Belügyminisztérium
IM = Igazságügyi Minisztérium
PM = Pénzügyminisztérium
HM = Honvédelmi Minisztérium
r. / rend. = rendelet
hat. = határozat
tv. = törvény
korm. / Korm. = Kormány
ut. = utasítás
MT. / MT = Minisztertanács
RSZVSZ = Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
ORFK = Országos Rendőr-főkapitányság
BRFK = Budapesti Rendőr-főkapitányság
RFK = Rendőr-főkapitányság
RTF = Rendőrtiszti Főiskola
HŐOP = Határőrség Országos Parancsnoksága
BV / BVOP = Büntetés-végrehajtás / Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
VPOP = Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
SZMSZ = Szervezeti és Működési Szabályzat
Rtv. = A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
Btk. = A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
r. ezds. = rendőr ezredes
r. alez. = rendőr alezredes
vö. / Vö. = vesd össze
uo. / Loc. cit. = ugyanott (helyen)
A latin rövidítések feloldása
| Rövidítés | Latin kifejezés | Jelentés |
|---|---|---|
| cf. | confer | vesd össze |
| Idem / Id. | idem | ugyanaz (szerző) |
| op. cit. | opere citato | az idézett műben |
| p. | pagina | oldal |
| i. m. | — | idézett mű |
| i. h. | — | idézett hely |
| uo. | — | ugyanott |
| vö. | — | vesd össze |
| szerk. | — | szerkesztette |
| ford. | — | fordította |
Nincs találat.